Göncz Árpádot minden idők legjobb köztársasági elnökének nevezte búcsúztató beszédében Mécs Imre, Göncz egykori rabtársa az egykori köztársasági elnök temetésén, pénteken az Óbudai temetőben. „Te a szeretet embere voltál, a szeretetet hirdetted, mint (...) a Názáreti is, és mindenkihez volt jó szavad” – mondta személyes hangú beszédében Mécs Imre.
Göncz Árpád államfővé választását úgy jellemezte, hogy egy nagyon bölcs és jó paktum eredményeként lehetett a frissen megalakult Magyar Köztársaság elnöke. „Te minden idők legjobb köztársasági elnöke lettél”, szeretet övezett, de ha kellett, nagyon határozott tudtál lenni – jelentette ki. Hangsúlyozta, Göncz Árpád megmentette a magyar társadalmat, a magyar jogállamot azoktól a hibáktól, amelyeket a rendszerváltáskor nem tudtak elkerülni.
Mécs Imre úgy írta le a volt államfőt, mint aki „ember volt, az embereknek az embere”, a szegény embereknek, az elnyomottaknak, a jogtalanoknak a szócsöve.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát – akit még Göncz Árpád kért fel a búcsúztatásra – azt mondta: Göncz az őszinte szív és a nyílt szellem embere volt, aki nemcsak szeretni tudott, de szeretetre méltó is volt. Várszegi úgy fogalmazott, sokak nevében vesz búcsút teljes tisztelettel és szeretettel a Magyar Köztársaság volt elnökétől, a férjtől, a családapától, az unokáiért rajongó nagyapától, az irodalmártól, de mindenekelőtt az embertől.
A főapát a teremtő Istennek megköszönve Göncz Árpád életét, felidézte megismerkedésüket, és azt, hogyan ismerte meg emberségét, gondolkodását, az emberek, a magyarság, az emberiség iránti szeretetét, és „mint börtönt járt és börtöntől többször fenyegetett embernek a mély szabadságvágyát”. Várszegi Asztrik Göncz Árpádot mint hívő embert zelótának (a szentíráshoz buzgón ragaszkodónak) írta le, aki jellemzése szerint „Isten igéjét radikálisan értelmező és követelő keresztény volt”.